Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

Nagy Károly palotája a birodalom központja, és a kultúra fellegvára is volt.

Történelem

Címkék

Nagy Károly, Nagy Károly palotája, Aachen, palota, Frank Birodalom, császár, kultúra, Karoling, reneszánsz, kápolna, keresztény, központ

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Palota

  • palotakápolna
  • császári lakrész
  • bejárat
  • palotaőrség
  • palotakert
  • fürdő
  • gyógyforrás

A Frank Birodalom központja és annak szíve: Aachen és a palota

A Frank Birodalmat létrehozó Nagy Károlyt 800. december 25-én, Rómában III. Leó császárrá koronázta. Birodalmának központja Aachen lett. A császár minden más frank uralkodói rezidenciánál jobban kedvelte ezt a várost, elsősorban a gyógyfürdői miatt, és azért is, mert birodalmának középpontjában helyezkedett el.
Hosszú aacheni tartózkodása alatt folyamatosan szépítette, újabb és újabb műalkotásokkal gazdagította a várost. Többek között emiatt is nevezték a korabeli források Aachent a „második Rómának”.
A 8. század végén emelt palota kiemelkedett a birodalom (és a korszak) más királyi építményei közül.
A Rajna közelében fekvő Aachen (ma Németországban található) és az egész Frank Császárság díszévé váló palota kiválóan szimbolizálta uralkodójának nagyságát.

Kápolna

Az aacheni palotakápolna

A palotakápolna rendkívüli alkotás volt, a korabeli leírások csodálatos épületként emlegették.
Fennmaradt az a levél, melyben a pápa engedélyezte a császárnak, hogy márványt és padlóburkoló-lapokat vitessen el Rómából és a ravennai palotából az aacheni építkezésekhez.

A templom alaprajza és felépítése a ravennai San Vitalét követte.
A nyolcszög alaprajzú, kőből készült centrális kupolával fedett kápolnát Máriának szentelték.
Az építkezést a metzi Ottó mester irányította. (Több történetíró is beszámolt a császár azon törekvéséről, hogy megszerezze a birodalom legügyesebb építőmestereit.)

Nagy Károly gyakran időzött Aachenben, és ilyenkor minden nap ebben a kápolnában vett részt az istentiszteleten. Itt is temették el, itt volt a síremléke.

A császár lakrésze

Nagy Károly udvarában

A császár igen sokat időzött Aachenben. Ilyenkor vagy az itteni birtokait járta (gyakran lovagolt, vadászott) kíséretével, vagy egy fürdőben időzött, vagy pedig palotájában töltötte az időt.

A palota épületegyüttesének fontos eleme volt a császár lakrésze és az Aula Regia, mely a meghallgatások és a követek fogadásának helyszíne volt.

Nagy Károly udvarába gyűjtötte korának tehetséges tudósait. Saját művelődésére (idegen nyelvek tanulmányozása, írás, „szabad művészetek”) és népének művelésére (templomok melletti iskolák) is nagy figyelmet fordított.
Az étkezések közben is gyakran hallgatott zenét vagy felolvasást.

A lovaglás és a vadászatok mellett testét gyakori, úszással összekötött fürdőzésekkel edzette. A források arról tanúskodnak, hogy környezetében nem akadt jobb úszó nála.

Nagy Károly

A palota bejárata

Az aacheni palota jellege

Nagy Károly aacheni palotája – a kora középkor ezen részében épült palotákhoz haasonlóan – nem a gyönyörködtető díszítettséget, hanem a védhetőséget és a funkcionalitást helyezte előtérbe.
Az erődített épületegyüttes tagjainak elrendezése átgondolt tervezésre és tökéletes megvalósításra utalnak.
A védhetőség szempontja dominált akkor is, amikor a palota bejáratát a palotaőrség épületében helyezték el. Természetesen nem csak itt lehetett bejutni a palotába.
A kápolna szomszédságában előudvart alakítottak ki, melybe külön bejárat vezetett. Emellett gazdasági bejárattal is rendelkezett a komplexum.

Animáció

Vásártér

Narráció

A Frank Birodalmat létrehozó Nagy Károly birodalmának központjává Aachent tette.
A császár minden más frank uralkodói rezidenciánál jobban kedvelte a birodalmának középpontjában elhelyezkedő várost (elsősorban gyógyfürdői és kedvező fekvése miatt). Sok időt töltött Aachenben, folyamatosan szépítette, újabb épületekkel és műalkotásokkal gazdagította a várost. (A korabeli források ezért a „második Róma” kifejezéssel illették e királyi központot.)
Ekkor vált Aachen legfontosabb épületévé a 8. században emelt palota is. Az egész Frank Császárság díszévé nemesülő palota kiválóan jelképezte Károly uralkodói nagyságát. Jelentőségét tekintve messze kiemelkedett a birodalom (és a korszak) más királyi építményei közül.

A kora középkorban épült más királyi palotákhoz hasonlóan az aacheni is elsősorban a védhetőséget és a funkcionalitást helyezte előtérbe. A palotakerttel is körülvett erődített komplexum bejáratát a palotaőrség épületében helyezték el.

Az elő- és a belső udvar, az épületeket összekötő fedett oszlopcsarnokok és a különféle gazdasági épületek tették szerves egésszé a fontos alkotóelemekkel kiegészülve a palotát.

Az épületkomplexum egyik fő elemét az Aula Regia (a követek fogadásának és a meghallgatásoknak a helyszíne) és a császár lakrésze képezte.

Az Aachenben sokat időző Nagy Károly kényelmét szolgálta a palota jó néhány helyisége.

Az épületegyüttes egyik rendkívüli alkotása a (még ma is szinte eredeti formájában megcsodálható) kápolna volt, mely a kora középkori építészet egyik gyöngyszeme.
A nyolcszög alaprajzú épület felépítése a ravennai San Vitalét követte.
A kőből készült, centrális kupolával fedett kápolnát Máriának szentelték. Természetesen a császár is részt vett a benne tartott istentiszteleteken. Később síremléke is itt kapott helyet, azonban sajnálatos módon a II. világháború idején megsemmisült.

A halála után a középkori keresztény királyok példaképévé nemesülő Nagy Károly csodálatos aacheni palotája minden tekintetben méltó jelképe volt az uralkodó hatalmának és a birodalom nagyságának.

Kapcsolódó extrák

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény uralkodók a középkor jellegzetes szereplői voltak.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (5–10. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Történelmi topográfia (nevezetes személyiségek – egyetemes történelem)

A feladat segítségével az egyetemes történelem fontos személyeit egy (vagy több) helyszínhez köthetjük.

Sankt Gallen-i apátság (11. század)

A kolostor épületegyüttese évszázadokig a bencés rend legfontosabb apátsága volt.

Visegrádi palota (15. század)

Az I. Károly idején megkezdett építkezés I. Mátyás uralkodása alatt érte el csúcspontját a csodálatos palota formájában.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent Bölcsesség” temploma egyike a világ legismertebb múzeumainak.

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Kosárba helyezve!